A Szakértői Bizottság közleményei

A közfelügyeleti hatóság 2023. július 17-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 49/2023. (06.16.) számú elnökségi határozattal elfogadott két módosított magyar nemzeti standardot. Az alább megnevezett két módosított magyar nemzeti standard 2024. január 1-jén lép hatályba, azaz 2024. január 1-jétől kell azokat alkalmazni.

Változtak a közúti áruforgalmi engedély és az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához a megfelelő pénzügyi helyzetet igazoló tőkeerő meghatározásának feltételei.

Emlékeztetjük kamarai tagjainkat, hogy az új minőségirányítási standard (ISQM 1) 2024. január 1-jétől felváltja a jelenleg érvényben lévő 1. számú minőségellenőrzési standardot (ISQC 1-et). 

Felhívjuk a könyvvizsgálók figyelmét, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz-és Tőkepiaci Tagozata a közelmúltban konzultációt folytatott a Magyar Nemzeti Bankkal, melynek eredményeként a kibocsátók auditált pénzügyi jelentésének, illetve pénzügyi kimutatásainak közzétételével kapcsolatos fontos gyakorlati tudnivalókkal egészíti ki korábbi közleményét.

Értesítjük a tisztelt könyvvizsgálókat, hogy bővült, valamint módosult is a szakmai és etikai standardok elérése: a honlapon immár megújult felületen, átlátható módon, standard típusonként csoportosítva érhetők el az egyes standardok jelenleg alkalmazandó, valamint a kamara elnöksége által elfogadott és a Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóság által jóváhagyott jövőbeni időponttól alkalmazandó változatai, az alkalmazási időpont megjelölésével, időgépes lekérdezési lehetőséggel pedig a kamarai tagok részére díjmentesen biztosított Jogtár felületen a Könyvvizsgáló modulban, valamint a publikusan elérhető Netjogtár felületen.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 61/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott 21 darab módosított magyar nemzeti standardot, valamint a kamara elnöksége 62/2022. (09.12) határozatával jóváhagyott 3 darab módosított egyéb IAASB közzétételt. A módosított magyar nemzeti standardok és egyéb IAASB közzétételek 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a módosított magyar nemzeti standardokat a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára, átvilágítására, valamint ezen időszakokhoz kapcsolódó bizonyosságot nyújtó, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra szóló megbízásokra kell alkalmazni, a módosított egyéb IAASB közzétételek pedig a 2023. január 1-től hatályos magyar nemzeti standardok alkalmazásához nyújtanak segítséget.

A közelmúltban két olyan szabályozásbeli változás történt, amelyek érintették a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat keretében megvizsgált számviteli beszámolókról kiadásra kerülő független könyvvizsgálói jelentéseket. 2022 szeptemberében módosult a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard, illetve módosultak a számviteli törvénynek a független könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó előírásai. A kamara szakértői bizottsága mindkét változást áttekintette, és úgy foglalt állást, hogy a számviteli törvény módosított 156. § (5) bekezdés e) pontja nem igényli az eddigi kamarai jelentésminták megváltoztatását, míg az MNKS-ben tett szövegpontosító módosítások átvezetésre kerültek a kamara honlapján elérhető könyvvizsgálói jelentésmintákban. A szakértői bizottság részletes tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják.

A közfelügyeleti hatóság 2022. május 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 41/2022. (04.22.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISRS 4400. témaszámú „Megállapodás szerinti eljárások végrehajtására szóló megbízások” című kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó felülvizsgált magyar nemzeti standardot. A felülvizsgált standardot a könyvvizsgálónak azokra a megállapodás szerinti eljárások végrehajtásáról szóló megbízásokra kell alkalmaznia, amelyeknél a megállapodás feltételeiről a megbízási szerződésben, 2023. január 1-jén, vagy azt követően állapodnak meg. A felülvizsgált 4400. témaszámú standard hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződések teljesítésére a korábbi azonos témaszámú standardot kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 65/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott ISQM 1. témaszámú „Minőségirányítás a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát vagy átvilágítását, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat végrehajtó társaságok számára” című magyar nemzeti minőségirányítási standardot, a kamara elnöksége által 66/2022. (09.12) számú elnökségi határozattal elfogadott ISQM 2. témaszámú „Megbízás minőségének áttekintései” című magyar nemzeti minőségirányítási standardot, valamint a kamara elnöksége által a 67/2022 (09.12) számú elnökségi határozattal elfogadott ISA 220. témaszámú „Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minőségirányítása” című (Felülvizsgált) magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 70/2022. (09.30.) számú elnökségi határozattal elfogadott, 2024. január 1-jei hatállyal módosításra kerülő aktualizált 1. számú Függelékét a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardnak. 

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 64/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISA 540. témaszámú „Számviteli becslések és a kapcsolódó közzétételek könyvvizsgálata” című (Felülvizsgált) – az azonos témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardon alapuló – magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot, valamint az ISA 540 standard módosítása miatt a többi nemzetközi standard változásait a magyar nemzeti standardokban is lekövető szövegharmonizációs módosításokat. A felülvizsgált 540. témaszámú standard és annak más standardokat érintő kapcsolódó módosításai 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 63/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISA 315. témaszámú „A lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése” című (2019-ben felülvizsgált) – az azonos témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardon alapuló – magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot, valamint az ISA 315 standard 2019-es módosítása miatt a többi nemzetközi standard változásait a magyar nemzeti standardokban is lekövető szövegharmonizációs módosításokat. A 2019-ben felülvizsgált 315. témaszámú standard és annak más standardokat érintő kapcsolódó módosításai 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. szeptember 5-én jóváhagyta a kamara elnöksége által az 59/2022. (06.17.) számú elnökségi határozattal 2022. június 17-én elfogadott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ot (MNKS-t). A módosítások eredményeképpen:

• az MNKS új bekezdésekkel egészült ki, melyek az átalakulási-, egyesülési- és szétválási vagyonmérlegek könyvvizsgálatának néhány alapvető sajátosságát rögzítik a standardbeli követelmények szintjén, 
• aktualizálásra került a standard 1. számú Függelékében szereplő, az MNKS által befogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati és Minőségellenőrzési Standardok listája, valamint
• a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó minta példákban „A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége” szakaszban kisebb szövegpontosításra került sor.
   

2022. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény (KATA törvény) jelentős módosítását, mely idén szeptember 1-jétől hatályba lép. Az új szabályozás értelmében a KATA-s egyszerűsített adózási körből kikerülnek azok az egyéni illetve kisvállalkozások, amelyek bevétele nem kizárólag magánszemélyek részére nyújtott szolgáltatásból, értékesítésből származik.  Várhatóan sok jelenleg KATA-s kisvállalkozás fog átlépni a számviteli törvény hatálya alá, nekik a törvényben meghatározott nyitómérleget kell készíteniük és könyvvizsgálóval felülvizsgáltatniuk.

A közfelügyeleti hatóság 2022. február 2-án PM/2535/1/2022. számon jóváhagyta a kamara elnöksége által a 98/2021. (11.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISAE 3410. témaszámú a „Üvegházhatású gázokra vonatkozó kimutatásokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások” című magyar nemzeti standardot. A standard a könyvvizsgálónak a 2022. december 31-én vagy azt követően végződő időszakokhoz kapcsolódó ÜHG kimutatásokra vonatkozó, bizonyosságot nyújtó jelentéseire hatályos. A standard korábbi alkalmazása a 2021. december 31-én vagy azt követően végződő üzleti évek ÜHG kimutatásaira megengedett.

A Szakértői bizottság az alábbi közleményben teszi közzé álláspontját a közúti áruforgalmi engedély, illetve az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához szükséges, jogszabályban előírt könyvvizsgálói nyilatkozat kiadásával kapcsolatban.

A Szakértői Bizottság kidolgozott egy olyan összeállítást, melyben megkísérelte összegyűjteni a különféle jogszabályokban előírt szerteágazó, és sok esetben a jellegüket tekintve is nagyon különböző azon könyvvizsgálói feladatokat, melyek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény („Kkt.”) 3. § (1) bekezdése alá esnek, azaz jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységnek minősülnek. Ezen túlmenően a bizottság egy másik listába azokat az ismertebb könyvvizsgálói feladatokat gyűjtötte össze, melyek nem alapulnak jogszabályi előíráson, de a könyvvizsgálók gyakran kapnak felkérést ilyen jellegű feladatok elvégzésére.

Az ukrán-orosz konfliktus eszkalálódása és a válaszul életbelépő nemzetközi szankciók hatása a gazdasági élet számos területén jelentkezik világszerte és Magyarországon is. A jelenlegi helyzet miatt a könyvvizsgáló szakmának ismét komoly kihívásokkal kell szembenéznie, a két évvel ezelőtti koronavírus járvány kitöréséhez hasonlóan.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala 2021 decemberében egy tájékoztató levelet küldött azon vállalkozások számára, amelyek az IM Céginformációs Szolgálatának adatbázisából lekérdezett adatok alapján – a megelőző két üzleti év nettó árbevétel adatait, illetve az átlagos foglalkoztatói létszám adatait figyelembe véve – a 2020. évi számviteli beszámolójuk tekintetében valószínű, hogy könyvvizsgálatra lettek volna kötelezettek, de nem tettek közzé könyvvizsgálói jelentést a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg. A kamarai tájékoztatás elsődlegesen arra irányult, hogy felhívja az érintett vállalkozások figyelmét a törvényi előírások alapján fennálló könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére, egyrészt pótlólag a 2020. évi beszámolójuk tekintetében, másrészt a jövőben elkövetkező üzleti évekre nézve.

A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára előírja, hogy évente javadalmazási jelentést készítsenek, amelyben áttekintést adnak „a legutóbbi üzleti évben megítélt vagy annak eredményei alapján járó, a javadalmazási politikának megfelelően bármilyen formában az egyes igazgatók részére megállapított összes javadalmazásról”.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága új jelentésminta ajánlást dolgozott ki a számviteli szétválasztásról való jelentéstételi kötelezettségéhez a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatási ágazatban működő vállalkozások könyvvizsgálói számára a tavalyi év során módosított jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Az Európai Közfelügyeleti Szervek Bizottsága (Committee of European Auditing Oversight Bodies - CEAOB) közzétette új iránymutatását a könyvvizsgálók szerepéről az értékpapír kibocsátók éves pénzügyi jelentésének európai egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) készült pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban. Az új iránymutatás felváltja a korábbi 2019. november 28-án közzétett CEAOB iránymutatást.

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardalkotási Testület (IAASB) 2021. július 23-án közzétette nyilvános tervezetét (Exposure draft) a Kevésbé összetett szervezetek (KKV-k) könyvvizsgálatára vonatkozó új, különálló könyvvizsgálati standardra vonatkozóan. Az IAASB 2022. január 31-ig várja a visszajelzéseket minden érintett körtől, a Szakértői bizottság kéri tagjainkat, hogy észrevételeiket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére is juttassák el.

2021. február 27-én megjelent a 1078/2021. (II. 27.) Korm. határozat a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra vonatkozó éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban való közzétételének feltételes halasztásáról, amely szerint Magyarország él azon lehetőséggel, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói az éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban való elkészítésére vonatkozó előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azután kezdődő pénzügyi évekre alkalmazzák.

2021. február 22-én az Országgyűlés elfogadta, és 2021. február 25-én a Magyar Közlönyben kihirdetésre került az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény. A módosító törvény 2021. március 1-jén lépett hatályba, és nem tartalmaz átmeneti rendelkezést a könyvvizsgálók számviteli szétválasztással kapcsolatos módosuló jelentéstételi kötelezettségének ettől eltérő alkalmazási időpontjára.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a törvénymódosítás kihirdetését és hatályba lépését követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felé megerősítette azt a korábbi közleményünkben már ismertetett álláspontját, miszerint a MEKH elfogadja, ha a könyvvizsgálók a módosított szabályokat a 2020. üzleti évi beszámolókra még nem alkalmazzák, hanem legelőször a 2021. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évről készült beszámolók tekintetében tesznek eleget a módosított szabályoknak. 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló törvény hatálya alól kilépő kisvállalkozók számviteli törvény 2/A § (4) bekezdése szerinti nyitómérlegének kötelező könyvvizsgálatára tekintettel kidolgozta az általa ajánlott, a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokon alapuló könyvvizsgálói jelentésmintát.
A 2021. január 1-jétől életbe lépett adótörvény változások hatására a kisvállalkozók várhatóan nagy számban fognak felhagyni kisadózói státuszukkal, így a számviteli törvény hatálya alá átkerülve auditált nyitómérlegre lesz szükségük a 2021. évi könyvviteli nyilvántartásaik megnyitásához.
Az adózási forma változása miatti áttérés nyitómérlegére vonatkozó könyvvizsgálói jelentésminta közreadásával a Szakértői Bizottság a könyvvizsgálók munkáját és egységes jelentéstételi gyakorlatát kívánja segíteni.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által kidolgozott egységes elektronikus beszámolási formátumot (ESEF) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak kell alkalmazniuk pénzügyi kimutatásaikra. Az ESEF előírások bevezetéséről szóló, 2020.12.21-én megjelentetett közleményét a Szakértői Bizottság bővített tartalommal bocsátja a könyvvizsgálók és más érdekeltek tájékoztatására.

A közfelügyeleti hatóság 2020. december 21-én jóváhagyta a kamara elnökségének 37/2020. (04.17.) számú határozatán alapuló, ISA 250. témaszámú (Felülvizsgált) „Jogszabályok és szabályozások figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című módosított magyar nemzeti standardot.

2021. január 1-jével lép hatályba a megújult IESBA Etikai Kódex magyar nyelven. Sok egyéb változás mellett a kódex elnevezése, valamint az azt megalkotó nemzetközi etikai standardalkotó testület elnevezése is némileg módosult. Ezek az elnevezésbeli változások átvezetésre kerültek a közfelügyeleti hatóság által 2020. december 15-én jóváhagyott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard (MNKS) függelékeiben lévő könyvvizsgálói jelentésmintákban. (Az aktualizált könyvvizsgálói jelentésminták az MNKS 4/A, 4/B, 5/A és 5/B függelékeiben találhatók.)

A közfelügyeleti hatóság 2020.12.15-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 99/2020. (09.25.) számú elnökségi határozattal 2020. szeptember 25-én elfogadott a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ot (MNKS) érintő módosításokat. A módosítás eredményeképpen pontosításra kerültek az MNKS 31. és 32. pontjai, melynek értelmében a könyvvizsgálati dokumentáció megőrzési kötelezettsége a könyvvizsgáló szolgáltatóra vonatkozik.

A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló kormányrendelet könyvvizsgálói feladatok teljesítését írja elő. Az elvégzendő könyvvizsgálói feladatok értelmezéséről és módszertani megközelítéséről a szakértői bizottság a következő tájékoztatást teszi közzé, a versenyképesség-növelő támogatások elosztását kezelő Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt.-től bekért álláspont figyelembevételével.

A közfelügyeleti hatóság 2020. június 17-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 38/2020. (04.17.) számú elnökségi határozattal elfogadott, és a 98/2020. (09.25.) számú elnökségi határozat értelmében kihirdetendő ISAE 3402. témaszámú a „Szolgáltató szervezetnél működő kontrollokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó jelentések” című magyar nemzeti standardot. A standard a szolgáltató szervezetek könyvvizsgálóinak a 2021. december 31-én vagy azt követően végződő időszakokat lefedő, bizonyosságot nyújtó jelentéseire vonatkozóan lép hatályba.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az idei évtől kezdve egyszerűsítette a tagjai számára előírt tagdíjbevallási és fizetési folyamatokat. Mostantól a NAK a rendelkezésére álló hivatalos adatok alapján elkészíti tagjai számára a tagdíjbevallást és megállapítja (felajánlja) a tag által fizetendő tagdíj összegét. További változás, hogy a NAK által felajánlott tagdíj elfogadását, vagy annak korrigálását ezután már nem csak a NAK tagok, hanem az általuk meghatalmazott könyvelők vagy könyvvizsgálók is elvégezhetik a tag helyett, amennyiben erre a tagtól meghatalmazást kapnak.

Az elmúlt években több megkeresés érkezett a kamarához azzal kapcsolatban, hogy melyik nemzeti standard vonatkozik az apportértékelés felülvizsgálatára vonatkozó könyvvizsgálói feladatra, és milyen jelentés mintát kell alkalmazni.
A téma kapcsán a Szakértői Bizottság az alábbi iránymutatást teszi közzé.

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) a Kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló könyvvizsgálók bizottságának (SMPC) támogatásával útmutatót bocsátott ki a múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízásokra vonatkozó 2400-as nemzetközi standard (ISRE) használatához a kis- és középvállalkozások területén.

Szeretnénk tájékoztatni tagjainkat, hogy a kamara – nemzetközi partnerével, az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) közösen – közzéteszi honlapján magyar nyelven az alábbi tanulmányokat a legfrissebb ACCA-kutatásokról és ehhez kapcsolódó cikkekről.

Örömmel tudatjuk, hogy a kamara honlapjára felkerült Dr. Bor Zoltán tanulmánya „A könyvvizsgálati reformról”. A tanulmányban a szerző ismerteti a 2014-es EU könyvvizsgálati reformhoz vezető utat, valamint kitekintést nyújt a reform hatásairól a könyvvizsgálói piacra, a gazdasági szereplőkre, a könyvvizsgálói szakma megítélésére, és a könyvvizsgálókkal szemben támasztott követelményekre, valamint a könyvvizsgálat ellenőrzésének folyamatára.

Elkészült a The International Ethics Standards Board for Accountants (IESBA) „Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak kézikönyve” c. angol nyelvű kiadvány (IESBA Etikai Kódex) 2018. évi kiadásának 2021. január 1-jétől alkalmazandó magyar nyelvű fordítása.

Szeretnénk tájékoztatni tagjainkat, hogy a kamara - folytatva a standardok alkalmazását segítő, magyar nyelven is elérhető egyéb szakmai anyagok aktualizálását - közzétette honlapján az „Előszó a nemzetközi minőségellenőrzési, könyvvizsgálati, átvilágítási, egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási kiadványokhoz” című kiadvány (továbbiakban: Előszó vagy Preface) legfrissebb magyar nyelvű fordítását.

A koronavírus járvány terjedése egyre inkább érezteti kedvezőtlen hatását a gazdasági élet számos területén világszerte és most már nálunk is. A világméretű járvány miatt a könyvvizsgáló szakmának is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a nehézségeket még tovább fokozza a járványügyi helyzet súlyosbodásának a fő könyvvizsgálati szezonnal való időbeli egybeesése.

Frissítés! Elérhető a folyamatábra a könyvvizsgálói vélemény fajtái a vállalkozás folytatása elv (going concern) érvényesülésének vizsgálatával összefüggésben.

A könyvvizsgálók munkájának megkönnyítése érdekében a Szakértői Bizottság 2017. elején kidolgozott számos könyvvizsgálói jelentésmintát a 2016. decemberében kihirdetett módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban (MNKS-ben) foglalt követelmények alkalmazásának elősegítésére.

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire és szempontjaira, valamint a díjtételek alsó határaira vonatkozó új ajánlást a kamara elnöksége 2019. december 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta.

Szeretnénk tagjaink figyelmébe ajánlani, hogy felkerült a kamara honlapjára a Keretelvek legfrissebb magyar nyelvű fordítása. A Keretelvek (Framework) az IFAC egyik legfontosabb egyéb szakmai kiadványa, amely a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások elemeinek és céljainak a megértését célozza és segíti elő.

A könyvvizsgálók általi különjelentésre vonatkozó Könyvvizsgálati Standard hamarosan módosul

A kamara honlapján 2018. január 16-án magyarul megjelentetett „Etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak kézikönyve” (továbbiakban: „IESBA etikai kódex”) két fejezete foglalkozik a „Válaszadás jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelésre” kérdéseivel, ami az angol elnevezéséből NOCLAR néven vált ismertté.

A Szakértői Bizottság 2018. július 19-i ülésén foglalkozott a könyvvizsgálói megbízási szerződésminta kiegészítésével, amely a 2018. május 25-én hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelettel (továbbiakban: GDPR) életbe lépett, a kamarai tag könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket (továbbiakban együtt: könyvvizsgáló) is érintő adatvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben válik szükségessé.

A Szakértői Bizottság a Nemzeti Agrárkamara (a továbbiakban: „Agrárkamara”) kérésére az idén is áttekintette és szükség szerint módosította az agrárkamarai tagok tagdíjbevallásában kimutatott árbevétel adatok könyvvizsgáló általi igazolása esetén használatos jelentésmintákat.

A Szakértői Bizottság ez úton hívja fel a könyvvizsgálók figyelmét és emlékeztet arra, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló felelősségét leíró szakaszába a vizsgált vállalatcsoport könyvvizsgálatának irányításáért, felügyeletéért és elvégzéséért, és ezzel összefüggésben a vállalatcsoport beszámolójára kiadott könyvvizsgálói véleményért való könyvvizsgálói felelősség leírását is bele kell foglalni.

A hitelintézeteknek, az MNB elvárásainak megfelelve, az IFRS 9 szerinti nyitóról 2018. január 1-re vonatkozó adatszolgáltatást kell teljesíteniük, melyet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük.

A Szakértői bizottság aktualizálta és ez úton közreadja a vezetői teljességi nyilatkozat minta dokumentumát. Frissítés! Felkerült a honlapra a teljességi nyilatkozat minta angol és német nyelvű változata is!
A honlapon lévő korábbi teljességi nyilatkozat minta a 2011-es a „Kisvállalkozások könyvvizsgálatának módszertani útmutatója” című kiadvány „Dokumentumtárában” található, annak „09” sorszám alatti dokumentumaként.
 

A Szakértői bizottság közreadja a könyvvizsgálói megbízási szerződésminta aktualizált változatát.
Az elfogadó nyilatkozat minták nem változtak, a 2014. április 9-én közreadott minta továbbra is használható.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarában (a továbbiakban: kamara), illetve a kamarai tagság körében az elmúlt években ellentétes jogi és szakmai álláspontok alakultak ki a könyvvizsgálói megbízatás időtartama és a könyvvizsgálati szerződés lejártát követő könyvvizsgálói tevékenység tekintetében. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó előírásai a megbízatás és nem a megválasztás időtartamáról rendelkeznek (érzékelhetően felváltva használva a fogalmakat), ezzel adott esetben többfajta értelmezésnek is teret adva.

Néhány napja kihirdetésre kerültek a kamara honlapján a 2017-es üzleti év könyvvizsgálatánál alkalmazandó könyvvizsgálói jelentésminták. A Szakértői Bizottság az új jelentésminták alapul vételével átdolgozta a gazdasági társaságok egyesüléséhez kapcsolódó vagyonmérlegek könyvvizsgálatára vonatkozó, a kamara honlapján korábban a „Tudástár”-ban a speciális jelentésminták között közreadott könyvvizsgálói jelentésmintákat is.

A közfelügyeleti hatóság 2017. október 25-én jóváhagyta a kamara elnöksége által 2017. szeptember 22-én elfogadott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardot. A módosított MNKS a közfelügyeleti hatóság jóváhagyását követő napon, 2017. október 26-án lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2017. december 15-én vagy azt követően végződő üzleti évekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre kell alkalmazni.

A Szakértői Bizottság elvégezte a hatályban lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ban (MNKS-ben) lévő könyvvizsgálói jelentésminták felülvizsgálatát, és a kamara elnöksége 2017. szeptember 22-i ülésén elfogadta az elé terjesztett módosított MNKS-t.

A NAK tagdíjalap meghatározásához a bevételmegosztás könyvvizsgálói igazolásához a könyvvizsgálói jelentésminták, amelyeket az MKVK Szakértői Bizottsága a 2016. július 4-i közleményében említett, az idén, 2017-ben is megfelelőek és használhatók.
Ezek a jelentésminták ugyanis a 4400-as témaszámú Megbízás pénzügyi számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására című, Egyéb szolgáltatásokra vonatkozó Nemzeti Standard alapján kerültek tavaly kidolgozásra, ez a standard pedig az előző évhez képest nem változott.

A Szakértői Bizottság, a közfelügyeleti hatóság egyetértésével, a 2016. december 15-én hatályba lépett MNKS függelékeiben közzétett új könyvvizsgálói jelentésminták felülvizsgálatát határozta el a legutóbbi, 2017. június 6-án megtartott ülésén. A bizottság határozata értelmében az elmúlt fél év tapasztalatainak figyelembe vételével indokolt a számviteli törvény szerinti éves beszámolóra vonatkozó jelentésminta felülvizsgálata és szükség szerinti kiigazítása, amelyhez a bizottság meg szeretné ismerni a könyvvizsgálók szélesebb körének véleményét és észrevételeit.
A vélemények beküldésére 2017. július 15-ig van lehetőségük a könyvvizsgálóknak, amelyet a szakertoi@mkvk.hu vagy mkvk@mkvk.hu e-mail címre küldött levélben fogad a bizottság.

A Szakértői Bizottság a kamarai tagoktól érkező kérésnek eleget téve, a számviteli beszámoló, a vezetés teljességi nyilatkozata és a könyvvizsgálói jelentés dátumozása, valamint a taggyűlés / közgyűlés előtti, illetve utáni könyvvizsgálói jelentés témájában az alábbi állásfoglalást teszi közzé.
Az állásfoglalásban foglaltak megfelelnek a minőségellenőrzés szempontjainak.

FRISSÍTÉS! A könyvvizsgálói jelentés dátumozásával kapcsolatos iránymutatás kérésének eleget téve, a Szakértői Bizottság az előzőleg közreadott állásfoglalás kiegészítéseként az alábbi, részletesebb iránymutatást dolgozta ki és bocsátja a könyvvizsgálók rendelkezésére:

A Szakértői Bizottság a 2016. december 15-étől hatályos módosított MNKS alapján újabb könyvvizsgálói jelentésmintákat dolgozott ki és ad közre a könyvvizsgálói munkához. Ezúttal a közhasznú szervezetek számviteli beszámolójára, valamit egyes más speciális könyvvizsgálati megbízásokra vonatkozó jelentésmintákról ad tájékoztatást a bizottság.

Módszertani ajánlásként közreadjuk a helyi önkormányzatok zárszámadási rendelettervezetére, valamint az összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálói jelentések mintáit, amelyek a módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban (MNKS-ben) foglalt új követelményekre figyelemmel készültek.

A Szakértői Bizottság közreadja „A könyvvizsgálói jelentés megújulása” című szakmai előadás anyagát, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Szervezetének 2017. március 29-i taggyűlése keretében megtartott szakmai előadáson hangzott el. Az előadáson Barsi Éva szakmai alelnök összefoglalta a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó új követelményeket a hatályban lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján. Reméljük, hogy ez a szakmai anyag megkönnyíti a könyvvizsgálók eligazodását az új könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos megváltozott követelményekben és hasznos lesz munkájuk során.
 

A kamara elnöksége 2012-ben elfogadott és a könyvvizsgálók részére kiadott egy ajánlást a könyvvizsgálói tevékenységért járó díjtétel-minimumok meghatározásáról. A Szakértői Bizottság a 2016. évi feladatai között foglalkozott a 2012. évi díjajánlás felülvizsgálatával és annak aktualizálásával. Ennek a munkának az eredményeként elfogadott ajánlást a bizottság az alábbiakban adja közre.

A módosított MNKS-sel kihirdetett új könyvvizsgálói jelentés alkalmazása már a 2016. december 31-én záruló üzleti évről készült beszámolóra kötelező. A könyvvizsgálók munkájának megkönnyítése érdekében a Szakértői Bizottság módszertani segédanyagként közread néhány könyvvizsgálói jelentésmintát, hangsúlyozva, hogy ezek nem képezik részét az MNKS-nek.

A Szakértõi Bizottság áttekintette a Konzultációs szolgálat tevékenységét és a válaszadási gyakorlatot. Ennek alapján szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Konzultációs szolgálat a feltehetõleg többeket is érintõ kérdésekre adott válaszait a kamara honlapján, illetve a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi. Így a Konzultációs szolgálat válaszai között elõfordulhatnak olyanok, amelyek az Ön szakmai kérdésére esetleg választ nyújthatnak, illetve segítik Önt a szakmai tovább gondolkodásban.

2017. január 1-jét követően kötelező lesz IFRS-ek szerinti beszámolót készíteni - az MNB felügyelete alá tartozó intézmények kivételével – azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az Európai gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák (EU-s tőzsdén jegyzett cégek).

A Szakértői Bizottság tájékoztatja a könyvvizsgálókat, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jóváhagyta a módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat (MNKS-t).

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mint az IFAC tagja, résztvevője az IFAC tagsággal rendelkező kamarákra kiterjesztett megfelelőségi programnak, amelynek célja a tagországokban a könyvvizsgálói szakma feltételeinek és működtetésének folyamatos fejlesztése. E program keretében a tagországi szervezetek rendszeresen megfelelőségi jelentést tesznek az IFAC felé a nemzetközi követelményekkel összhangban, de a saját céljaikra kidolgozott Akciótervben kitűzött feladatok megvalósításában elért időszakos eredmények felülvizsgálata és értékelése révén.

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdését – mely szerint ”A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a saját és irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszti” – a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

2016. január 1-jétõl kibõvült azon gazdálkodók köre, akik éves beszámolójukat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készíthetik el.

Szíves figyelmükbe ajánljuk a könyvvizsgálói szakma jövőbeli helyzetével foglalkozó, alább letölthető két angol nyelvű anyagot.

A kamara konzultációs szolgálatához az utóbbi időben több kérdés is érkezett arra vonatkozóan, hogy a tevékenységi engedély visszavonását követően miként alakul a hitelintézetek könyvvezetési kötelezettsége. A szakértői bizottság a kérdéskörrel összefüggésben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 138. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, az egységes szakmai gyakorlat kialakításának elősegítése érdekében az alábbi állásfoglalást alakította ki:

Ahogyan az 2014. május 14. óta az MKVK honlapján olvasható, a könyvvizsgáló az EU-s támogatások könyvvizsgálatát a 4400. témaszámú Nemzetközi Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Standard - Megbízás pénzügyi információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására - szerint köteles végezni, és ennek megfelelő könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.

2014. március 15-ével hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv. Az új Ptk. változása miatt a Szakértői bizottság aktualizálta a megbízási szerződés, valamint az elfogadó nyilatkozat mintákat, melyek alább katintva tölthetőek le.

Tájékoztatjuk könyvvizsgáló kollégáinkat, hogy a közepes és kishitelintézetek könyvvizsgálóinak szóló módszertani útmutató frissítésre került. A módosításokat jóváhagyta a Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Elnöksége, valamint a Szakértői Bizottság.
A „Módszertani útmutató a közepes és kishitelintézetek könyvvizsgálóinak" elérhető a Kamara honlapján a Pénz és Tőkepiaci Tagozat Dokumentumai között.

Az elnökség 112/2013. számú (2013.10.07.) elnökségi határozatával elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat kidolgozásához kiadott kamarai mintaszabályzat módosítását, amely a vonatkozó elnökségi határozat közzétételével, 2013. október 9. napjával hatályba lépett (a szabályzat 2014. február 12. napján módosult!). Az alábbiakban a könyvvizsgáló cégek ezzel kapcsolatos feladatairól olvashat.

2013. december 16-án az EU Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú egyeztetés (un. trilogue) zajlott tekintettel arra, hogy az érdekeltek nem tudtak egyezségre jutni az audit reform számos kulcskérdésében.

A háromoldalú egyeztetés résztvevői december 17-én előzetes megállapodásra jutottak, majd december 18-án a COREPER (az Állandó Képviselők Bizottsága) jóváhagyta, hogy az előzetes megállapodás az EU Parlament plenáris ülése elé kerüljön szavazásra. Az EU Parlament a jelenlegi információk szerint 2O14. február 4-én fog szavazni az audit reformról.

A Szakértői Bizottsághoz érkezett kérés, hogy készítsen a közbenső mérlegre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés „mintát” az osztalékelőleg kifizetéséhez. Ez elkészült és az osztalék előleg kifizetéséhez kapcsolódó rövid jogszabályi áttekintést is készítettünk.

A Szakértői bizottság 2013. február 4-ei ülésén foglalkozott az államháztartás könyvvizsgálatának helyzetével, különös tekintettel az önkormányzatok kötelező könyvvizsgálatában 2013-tól bekövetkezett változásokra. A bizottság az ülésen kialakult álláspontjáról kikérte a Költségvetési tagozat véleményét és mindezek alapján a Szakértői bizottság és a Költségvetési tagozat a következő közös állásfoglalást teszi közzé.

Ezúton szeretnénk felhívni tisztelt könyvvizsgáló kollégáink figyelmét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi bizottságának és Szakértői bizottságának együttes állásfoglalására, melyet 2011. május 6-án bocsátottak ki.